Hétvége (május 6. -7.)

Mostanában ritkábban jutok ide, mint szeretnék. Valahogy nem jönnek a szavak, pedig a gondolatokhoz kellenek. A gondolatok pedig olyan illékonyak, de legalábbis szélben lebegő magvak, miknek esélyük sincs gyökeret verni, szárba szökkenni, nem ám, hogy szirmot bontsanak. Így félig megkukultan maradnak a képek. 
Pedig el kellene mondanom, milyen szépek a juharok zsenge levelei. A zöld rózsaszínnel kontúrozva, a sárga, narancssárga szélekkel, a bordó, ami végre elérte a csípőmet és nem kell lehajolnom, hogy megsimogassam a leveleit. Azt is, hogy a 'Susan' magnólia másfél hónapig virágzott és örvendeztetett meg finom illatával, amit a kert első felének minden zugából lehetett érezni, olyan intenzív, de cseppet sem tolakodó.
Ahogy arról is be kellene számolnom, hogy mennyi mindent lehet már falatozni a veteményesből. A sárgarépa mellé sorjelölőnek vetett hónapos retket. Igaz, ezen osztozunk a hangyákkal és némelyikben holmi kukacok is lakmároznak, de vajpuha, lédús kincs. Zöldhagymát kilószámra, spárgát csak mutatóba. Mostanra sajnos a kezdeti 14 tőből már csak 4 hajtott ki, az ajándékba kapott új ültetésűek pedig folyamatosan tűntek el, egy sem maradt belőlük. Idén is elkészítettem Ági zöld levesét sárgarépás túrógombóccal, és alig várom, hogy újra megfőzzem. Rebarbarából jók vagyunk, Feri kedvence belőle a kiflifelfújt. Rukolát, spenótot lehet ropogtatni, az eper is adott már néhány szemet. A hétvégén lefejeztem három salátát és megkóstoltuk az ősszel vetett sárgarépákat. 
Aztán vannak szomorú dolgok is. A szőlők, a füge nem hajtottak ki. Eltűntek a verbénák és a díszgyertyák. A kedvenc rózsák csak az utolsó szemekből, de legalább zöldülnek. 
A róka fényes nappal elvitte két tyúkomat, remélem a szögesdróttal vissza tudjuk tartani. A kacsamama elhagyta a tojásait, nem tudni meddig voltak egyedül, és mennyire hűltek meg a kiskacsák, így újra gyűjtök tojást, hátha a második fészekalj sikerül. De van boldogság is Tyúkországban a szokásos napi adagokon túl. A szomszédban működő zöldségestől ezentúl mi visszük el a zöldhulladékot, aminek a hölgyek hangosan örülnek.
Várom már nagyon a rózsákat, idén is a bordó futó lett a rózsanyíló verseny nyertese, de hamarosan csatlakozik hozzá a 'Bonica' és az 'Eden'. Várom a hétvégét, hogy újra kirándulhassunk egy aprócskát, mint múlt hétvégén. Rövid séták ezek, mert a mókik lusták, és nehezek, de nagyon szeretem őket. A sétákat. Na jó, a mókikat is. Várom, hogy újra túrhassam a földet -töf-töf-töf-, de addig is metszek a gyümölcsfasövényben és gazolom a kerti utakat.

Répa, retek.

Ferivel koccintottunk az első szemekkel.

Misina, sípálya.

Virágzik a medvehagyma.

Megjegyzések

BoGyo üzenete…
Még hogy nem jönnek a szavak:) Imádom, ahogy írsz!!
Nagy tél volt, sok kárt okozott:( Én is ajnáltam elbúcsúzni a megfagyott növényektől.
Már van epretek? Nem semmi! De jó is lesz, ha végre beindul a gyümölcs dömping!!! Vidám munkát és jó kirándulásokat Nektek!!!
Zsófi üzenete…
Láthattam én a Mókikat élőben a Zsályaligetben a Táltosfutás napján? (most a kirándulós képeket nézve megint felötlött bennem a gyanú) :)
Juhmeli üzenete…
BoGyo, még csak pár szem eper naponta, a mókiknak még nem is árultam el, hogy ne veszekedjenek rajta.;) A verbénák miatt nagyon szomorú vagyok, és idén magoncokat sem látok. Bolond voltam, hogy most télen nem vittem le néhány tövet a szuterénba, mint ahogy korábbi években. Kirándulás tervben van., reméljük összejön, nektek is szép időt, jó kertezést, kutyázást.
Juhmeli üzenete…
Zsófi, a gyanú alaptalan.:D Nem voltunk ott, de remélem, ha egyszer így összefutunk, akkor köszönünk majd egymásnak.
Zsófi üzenete…
Majd a móki-gyanús anyukáktól megkérdem, hogy nem ők véletlenül az Egy csepp kert? Max hülyén néznek rám :D
Juhmeli üzenete…
Zsófi, az bármikor előfordulhat, legalábbis nálam, hogy hülyén néznek rám, de csak nevetni szoktam rajta.:)